Posted on
január 06, 2011 by
Varsányi Martina
Gondolom veled is előfordult már, hogy be kellett menned valakinek a gépére és nem volt SSH. Vagy jó lett volna, ha hirtelen látod, mit csinál. Ez persze nem lehetetlenség, van rá jó pár megoldás. Mi a cégnél a belső hálón a Netmeetinget használjuk – nem kell installálni, hiszen jön a Windows-zal, egyszerű, nézem, hogy mit csinál a másik és boldogok vagyunk. Igen ám, de a Netmeeting nem mindig működik: például nem szereti a belső VPN-ünket, amit viszont muszáj használnunk, ha nem az irodában vagyunk.
Ha saját szerverünk van, akkor használhatunk egy OpenVPN+RealVNC kombót, ami istenhez hasonló hatalmat ad: nem függünk senkitől és semmitől, ingyenes és teljes körű, ügyesen megoldva még csak észre se veszik, hogy Te is nézed, amit csinálnak. Ilyet az ember a saját gépeire tesz fel, ha biztonságosan akarja őket elérni. Nekem is van, a tűzfal mögötti területre csak így lépek be. Ráadásul tudok scannelni, nyomtatni 1100km távolságból. A baj csak az, hogy néha az OpenVPN se segít.
Már tetszetősebb megoldás a Mikogo, ingyenes, regisztrációhoz kötött és gond nélkül átmegy a HTTP proxyn is. Ráadásul van belőle hordozható verzió, azaz nem kell telepítenem, csak beállítanom a proxyt. Mi webkonferenciára használjuk, fel is lehet venni az egészet videóként, tulajdonképpen jól használható darab. Az egyetlen kényelmi problémám vele az, hogy macerás beállítani a proxyt, ami viszont fontos, mert 95%-ban proxy mögül kell használnom.
TeamViewer
Az overkill megoldás azonban a TeamViewer és a TeamViewer Host.
- nem kell beállítgatni semmit
- ingyenes (privát használatra)
- átmegy a HTTP Proxyn*
- egy session = egy véletlenszerűen generált jelszó
- hordozható
- van webes (flash) felület (regisztrációhoz kötött)
- 3MB Zipelve (a hordozható verzió)
- partnerlistát kezel
- van belőle Linux, Windows és Macintosh verzió (és Flash, ha épp nem tudod telepíteni …)
- van iPhone, iPad és Android verziója
* 4-es release
Minden gépemen és az USB sticken is van egy TeamView portable kliensem. Ezt ugye nem kell telepíteni, ha be kell mennem valakinek a gépére, akkor csak eldobom neki zip-ben, ő kicsomagolja, elindítja, kapok tőle ID + PIN párost és örülünk a technika vívmányainak.
Tökéletesen működik, ha alkalmi segítségnyújtásra kell, használhatatlan viszont, ha állandó jelleggel kell a gépünknek elérhetőnek lennie. Ugyanis a PIN minden egyes session után automatikusan újra generálódik (úgymint biztonsági megoldás, nehogy később bárki benézzen a gépedre). Akkor is új PIN generálódik, ha nem sikerül belépni.
Állandó jellegű használatra viszont telepíthetjük a TeamViewer Host komponenst (ez telepítést igényel), ami generál nekünk egy ID-t, viszont a jelszót mi magunk adhatjuk meg. Ha pedig regisztrálunk a TeamViewer weboldalon, akkor partnerlistánkba felvehetjük az ID-t, beszédes aliast adhatunk neki, sőt akár a jelszót is megadhatjuk (de ezt azért nem ajánlom).
A TeamViewer Host Windowson nem indul el automatikusan, ha ezt akarjuk, akkor nekünk kell berakni a megfelelő helyre (Linuxos, Mac-es és iOS verziókat nem próbáltam).
Bármelyik verziót választjuk nem jutunk be észrevétlenül a gépre, a klienst folyamatosan értesítik arról, hogy megfigyelés alatt áll – hackelésre inkább más VNC programot használjunk.
Az egészben persze az a leggyönyörűbb, hogy végszükség esetén akár mobil készülékről is beléphetünk a gépünkre. Ilyetén nézve pedig van valami perverz öröm abban, amikor a mobilról lecsapjuk a bekapcsolva felejtett PC-t, mert lusták vagyunk az egyik szobából átmenni a másikba.
