Lányok is kockulhatnak

GeekLány



Hány online személyiséged van (és miért)? Hozzászólások kikapcsolva

Posted on augusztus 14, 2013 by Martina Varsanyi

Az angolnak van egy jó kifejezése: sokféle kalapot visel (wear many hats). Alapvetően mi is számos “kalapot” viselünk: anyák vagyunk és gyermekek, munkavállaló, geek, barát, barátnő satöbbi – ezekből akár egyszerre többet is hordhatunk, akár csak egyet – anélkül, hogy bárki rosszra gondolna.

Az interneten sokkal több “kalapunk” (személyiségünk) lehet, amik között sokkal egyszerűbb kapcsolni, és még nem is biztos, hogy észrevehető: mind mögött TE állsz.

Ki vagy?

Face Toes 11-22-09 2

A különböző személyiségek akkor terjedtek el igazán, amikor lehetőség nyílt különböző accountokat létrehozni.

Amikor először tettem fel kérdéseket a neten, kerestem beszélgetőtársakat kedvenc témáimhoz, akkor egy olyan nicket választottam, ami számomra egyértelműen rám vonatkozott, de sok beszélgetőtársam férfira asszociált. Akkoriban még úgy tűnt, hogy nőként egy kalap alá vesznek az Excel makrókat író Gizikékkel s ezt nagyon el akartam kerülni.

Nagyon hamarosan azonban fontossá vált, hogy a saját nevem alatt is kommunikáljak. Aztán jöttek a blogok, szinte mindegyik 1-1 új account, 1-1 új perszóna, 1-1 új személyiség. Meg az anonimitás miatt létrehozott személyiségek.

Miért van több személyiségünk?  Csinálhatod azért, hogy megvédd magad (identity theft), vagy hogy trollkodj, vagy éppen azért, hogy később ne legyen problémád, ha állást keresel.

Ki vagy valójában?

Manapság annyira egyszerű összekeverni a privát és a hivatalos életet, főleg amikor kollégák, barátok és családtagok is egyszerre elérhetőek a Facebookon. Biztos, hogy a főnököd “szeme láttára” kell kitárgyalnod a politikai nézeteid? Minden olvasóval elérhetővé akarod tenni életed intim részleteit? Vagy már a családtagoknak se osztod meg Facebookon a fotókat (egy más téma, hogy ezt se kell túlzásba vinni)?

Persze lehet biztonsági beállításokat alkalmazni, de Te komolyan mindig állítgatod őket a célcsoportnak megfelelően? (Mennyivel egyszerűbb ebből a szempontból a Google+, ahol a hallgatósági kört mindig meg kell határoznod és jól látható minden egyes poszt alatt.)

Vagy mi a helyzet a különböző játékokkal amiket játszol? WoW, Farmville és egyéb “személyiségek”? Mi a helyzet a hobbikkal? Az alábbi, elég fura csoportosítást egy weboldalon olvastam (sajnos a link nincs meg, úgyhogy emlékből jönnek a személyiségek):

  • Tinédzser lány anime geek manga gyűjteménnyel.
  • 18 éves 80. levelre játszott WoW karakterrel rendelkező lány.
  • Harmincakárhány éves szabadúszó nő.

Ezek a személyiségek mind-mind egy emberhez tartoznak.  (Arra azért kíváncsi vagyok, hogyan tud harmincvalahányévesen hihetően tinédzsert játszani. Ez a fajta életkorkülönbség az eljátszott szerepekben nekem már túl fura.)

A hivatalos személyiség

Akárhány személyiséggel rendelkezel, szerintem nagyon fontos, hogy elkülönítsd a “hivatalos” én-edet a többitől. Ha már összekeverted, nem biztos, hogy a meglévő kapcsolatokat át tudod alakítani, de figyelhetsz arra, hogy az új kapcsolatokat megfelelően kezeld.

Ami publikus, az hivatalos

Az én vezérelvem az, hogy ami publikusan elérhető, azt olyan formában tartom, hogy senki előtt ne kerüljek kellemetlen helyzetbe amiatt, amit leírtam, vagy amilyen fotót megosztottam.

A Twitter accountom nyilvános, a Facebook zárt (bár van egy Facebook oldalam, amin követni tudtok, ha kíváncsiak vagytok arra, amit a Geeklányon kívül írok).

A LinkedIn teljes mértékben professzionális (kizárólag szakmai dolgokra használom), ugyanide tartozik a Xing is.

Minden más közösségre (Pinterest, Instagram satöbbi) nyilvánossága miatt tudatosan alkalmazom a szűrőket. Lehet-e számomra kellemetlen következménye annak, ha ezt megosztom? Amíg erre “nem” a válaszom, addig kirakom.

Akinek nem inge

Nem mindenkinek válik be a fenti módszer. Neked mi vált be eddig? Miért?

Heti póló: senki sem olvassa a hülye tweetjeid Hozzászólások kikapcsolva

Posted on január 18, 2013 by Martina Varsanyi

Én ugyan szeretek twittelni, de ha Te utálod ezt a modernkori chat-et, akkor ez a Te pólód.

Shirtoid.

Közösségi média: összehoz és elválaszt Hozzászólások kikapcsolva

Posted on december 03, 2012 by Martina Varsanyi

Valamikor, nagyon régen, az ősidőkben, amikor még IRC-en lógótt minden geek, és még nem létezett se a Twitter, se a Facebook, de még a Google Talk se, már akkor téma volt, hogy túlságosan kockák (gépfüggők) vagyunk, és ez nem jó. Ezért néhány okos fiatalember rendszeres sörözgetésbe kezdett a kedvenc helyükön. Mire én rájuk találtam, addigra már az asztalunk mögött az (egyik) IRC szoba neve volt a falra csavarozva (a következő felújításig), és az asztalon minden nap ott volt a “Foglalt” tábla.

Mindez azért, hogy ne csak neten keresztül, de szemtől-szembe is találkozzunk, beszélgessünk … dartsozzunk. Na meg ott voltak a heti mozizások, nem mintha akkoriban ne lett volna a premier napján elérhetőek a filmek.

Minket összehozott a közösségi net, de sokakat elválaszt.

Könnyű úgy sétálni menni egy csecsemővel, hogy az alszik a babakocsiban és közben lehet csetelni, facebookozni, twitterezni, instagramra képeket lőni, rss-t olvasni, podcast-eket hallgatni. Ülsz a gesztenyefa alatt a parkban, hallgatod a madarakat és az okostelefonodat birizgálod.

A gyerkek azonban gyorsan cseperednek, hamarosan nem alusznak 22 órát a 24-ből, hanem figyelemmel követik a környezetüket. És ha azt látják, hogy a rájuk vigyázó személy – szülő – egész nap csak a mobiljával és a notebookjával van elfoglalva, akkor egyedül indulnak a világ felfedezésére anélkül, hogy valaki megóvja őket a balesetektől.

Arról olvasni, hogy csetelés miatt meghal egy kisgyerek, nem csak felháborít, de óvatosságra is int. Jogosan háborodom fel? Részben igen. A közösségi média, az internet és a számítógép nem okoznak olyan jellegű függőséget, mint például a különböző drogok. Inkább lehet az alkoholhoz hasonlítani: a rendszeresség, a mennyiség okoz hosszú távon elvonási tüneteket, ha nem kapjuk meg a napi “adagunkat”. Míg azonban drogproblémák és alkoholfüggőség esetén a gyermekvédelmi szolgálat közbelép, addig a közösségi média (és minden más, számítógéppel kapcsolatos) függőség bármennyire is azonos a fenti betegségekkel, a benne szenvedőket nehezebb felismerni és messze nem kapnak annyi segítséget és figyelmet se a környezetüktől.

Igen, a haragom először a szülőé volt, mert nem vette időben észre, hogy fontosabb a twitter barát, mint a orra előtt lévő gyermeke. Ezen túl azonban a környezet is felelős: nekik is észre kellett volna venni, figyelmeztetni a szülőt, vagy a párját, hogy ekkora mennyiségű szociális jelenlét mellett képtelenség, hogy elegendő figyelmet kapjon a gyerkőc.

Egy ilyen hír azonban óvatosságra is int. Mit lát tőlem a lányom? Mennyit időt töltök én a számítógép előtt? Az okostelefon már most a tiltott gyümölcs szerepét tölti be, tényleg ilyen sokat látja, hogy mi azzal “játszunk”?

Egy biztos, a notebookhasználat bár nem csak az “alvóidőre” korlátozódik, de napközben lényegesen kevesebb időt töltök a gép előtt, mint korábban. Ráadásul már régóta nem csetelek séta közben, mert túlságosan elvonja a figyelmemet, inkább a gyerkőcnek mutogatom a világ csodáit.  Megéri.

 

 

45 másodperc hírnév: Audiolip micropodcast Hozzászólások kikapcsolva

Posted on június 02, 2012 by Martina Varsanyi

Ha a blog az újságcikk, a twitter a rövidhír, akkor a podcast a rádióműsor, akkor az Audiolip a breaking news a rádióban. Ha a twitter a zaj, akkor az Audiolip a végső zaj – a szó szoros értelmében. Az alig egy hete indult lengyel közösségi oldal nem kisebbre, mint a twitter babérjaira tör.

Mind a weboldalukon, mind a Facebook oldalunkon meglepően kevés információt árulnak el magukról, csupán a sajtóhírből és a lengyel-angol nyelvi beállításból sejthető a cég eredete (a domain név tulajdonosa titkos).

Az Adobe Flash pluginen keresztül a weboldalról közvetlenül tudjuk a max. 45 másodpercnyi üzenetünket felvenni (a szolgáltatás indulásakor még csak 15 másodperc volt).

Jelenleg a legfrissebb, népszerű és random podcastek hallgatásából lehet választani, amiket facebookon és twitteren (hehe) is megoszthatunk barátainkkal.

Jelenleg minimális kontrollal rendelkezünk az adataink felett: regisztráció után még nem lehet sem az accountot törölni, sem az élesített hanganyagot törölni.

A közösség építés is gyerekcipőben jár, pontosabban szólva nem létezik. Nem tudok másokat követni, ahogy mások se tudnak engem követni, de gondolom ezt is idővel kifejlesztik. Végül is a twitter se abban a formában indult, aminek ma ismerjük.

 

Tökös Nascar Twitter accountját ne hackeld Hozzászólások kikapcsolva

Posted on március 26, 2012 by Martina Varsanyi

A történetnek két tanulsága van, ez az egyik. A másik, hogy mindenféle linkekre ne klikkelgess, mert lehet, hogy lenyúlják a Twitter accountod. És ha nem vagy promi, akkor nem biztos, hogy visszakapod.

Mark Martin-nak több szerencséje volt. Miután rákattintott arra a bizonyos linkre, elvesztette uralmát a Twitter hozzáférése felett. Megváltoztatták jelszavát, letörölték a csiripeléseit és még a nickjét is módosították EPICSWAGG-re.

Ez egyébként nem rossz nick (swagger) és Martin be is bizonyította, hogy méltán kapta az ismeretlen hackertől. Miután a Twitter munkatársai segítettek visszaszerezni a hozzáférését, gyorsan át is nevezte a versenyautóját Epic Swag-re, amivel a második helyet érte el a kaliforniai versenyen.

via The Verge.



↑ Top