Hozz ki többet az otthoni hálódból! 2
A legtöbb embernek az otthoni WiFi routerje nem több annál, mint hogy a háztartásában lévő eszközöknek hozzáférést biztosít az Internethez. Pedig a router nem csak a DSL vagy kábel internethez ad hozzásférést, hanem minden más, rá kötött gépet is összeköt egymással. Egy kis munkával könnyen kihasználhatod az otthoni hálózatod előnyeit: központi backup, film és zene archívum, file és szolgáltatások megosztása, vagy akár a háztartás más gépeire történő távoli rácsatlakozás.
Az otthoni hálód
A routered egy nagy egyszerű eszköz – annyit csinál, hogy egyik géptől a másikhoz küldi az adatokat. Amikor mondjuk feltöltöm a képet ehhez a bejegyzéshez, akkor a laptopom a routerrel lép kapcsolatba, ami “elkéri” a filet és újracímkézi a DSL modemem felé, ami újracímkézi az internet szolgáltatóm hálózata felé, ami kiküldi az internetre, míg végül megérkezik ehhez a szerverhez. (Tudom, nagyon leegyszerűsítettem, de így megérted az alapokat, akkor is, ha nem vagy geek.)
Minden gépnek, eszköznek, ami ebben a folyamatban részt vesznek, vagy egy címe, ami valahogy így néz ki: 74.125.127.147 (ez a Google honlapjának a címe, ha kíváncsi vagy rá). Az otthoni eszközöknek is vannak címeik, ezek meg valahogy így néznek ki: 192.168.1.2 (az utolsó két szám bármi lehet 0 és 255 között). Az Interneten ezeket a számokat domain nevekkel helyettesítjük(google.com pl.). A fura címek az IP címek, és ez azonosítja fizikailag a gépedet. Az otthoni hálódon első körben ezeket az IP címeket fogjuk használni.
A saját IP címedet a következőképpen tudod megnézni:
- Windowson nyisd meg a parancsablakot (Start -> Run vagy Futtatás és írd be, hogy “cmd”) aztán add ki az “ipconfig” parancsot – ez több sort is visszaír, köztük az IP címedet.
- Mac OSX-en nézd meg a rendszer beállítások között
- Linuxon add ki az “ifconfig” parancsot (néha “/sbin/ifconfig” és ha ez sem megy, akkor lépj be root-ként, ha van hozzá jogod).
Általánosságban elmondhatjuk, hogy ezeket az IP címeket a routered adta automatikusan a notebookodnak. Legtöbbször a router ugyanazt az IP címet adja egy adott gépnek, de ha biztos akarsz ebben lenni, akkor akár a routeren akár a gépeken is be tudod állítani, hogy így legyen.
Na és akkor néhány dolog, amit egy helyes kis házi hálóval meg tudsz oldani:
1. Központi tartalom egy gépen
Hosszú éveken át egy vinyókkal telepakolt PC jelentette számomra a szervert. Most már évek óta egy IBM Netfinity a társam a 24×7-es működésben és 2 hét múlva pedig lecserélem a SUN szerverére. Ezen a szerveren tárolom a komplett levelezésemet, itt van minden iratom, ami fontos, hogy (megfelelő biztonsági ellenőrzések után) kívülről és belülről egyaránt elérhető legyen.
Emellett van egy kis NAS-om, amin a képeimet, zenéimet és filmjeimet tárolom. Mivel erre ritkábban van szükségem, ezért ez nem fut napi 24 órában.
Az adatok megosztására semmilyen speciális szoftver nem kell, bármilyen OS-t is használjál, megoldható, hogy annak megfelelően tudd bekötni a rendszerbe a megosztandó tartalmakat. Ha ezt a szervered felkínálja (beállítástól függ, illetve a legtöbb NAS tudja ezt), akkor úgy nézhetsz videót az ágyadból, mintha a lokális gépeden tárolnád le.
2. Backup, backup, backup
Mivel minden fontos információ egyetlen egy gépen van, ezért több szintes mentést csináltam. Az egyik rögtön a szerveren történik: két másik winchesterre is tükrözöm az adatokat. A leveleimet és a doksijaimat pedig rsync-kel mentem a NAS-ra.
3. Futtas szerver programokat
Ha téged is érdekel a webdesign, akkor futtasd a központi szervereden az ehhez szükséges programokat. Installáld a XAMPP-ot, vagy az Apache-PHP-MySQL hármast manuálisan, és már készen is vagy.
Ha mondjuk egy új blogot, weboldalt készítek, akkor a következők történnek:
- létrehozok egy új könyvtárat a htdocs alatt
- átállítom az apache-ot, hogy ezt használja documentRoot-nak.
- Innentől elérhetem a http://192.168.0.1 -es URL-en keresztül.
4. Érd el az összes gépedet VNC-vel
Minden PC-re és notebookra telepítettem a UltraVNC nevű programot, mind a szerver, mind pedig a kliens részét. Ennek segítségével bármikor be tudok lépni egy másik gépre, miközben pontosan azt látom, amit a gép előtt lévő is lát. Az egér és a billentyűzet kezelésén is osztozunk, tehát ha én megmoccantom az egeret, akkor az nála is látszik. A program teljesen ingyenes és van egy csomó hasznos kiegészítő is hozzá (amit nem kell telepítened, ha nincs rá szükséged 
).
Ahhoz, hogy egy másik gépet el tudj érni, az UltraVNC klienst kell futtatnod a gépeden. Add meg a távoli gép IP címjét, írd be a jelszót, tedd teljes képernyőre, és máris olyan, mintha ott ülnél a másik gép előtt.
5. Érd el a hálózatod kívülről
A DynDNS segítségével könnyen megjegyezhető nevet adhatsz a routerednek vagy a szerverednek. A DynDNS az általad beállított időközönként frissíti a saját szervere felé az IP címeket: azaz akkor is el tudod érni a szervered a megszokott néven, ha a DSL szolgáltató megváltoztatta az IP címedet a háttérben.
Az OpenVPN segítségével pedig a nyilvános Interneten keresztül biztonságosan érheted el a saját belső hálódat. Ezzel tudod elérni azt, hogy bárhol is légy úton, az otthoni hálózatodon lévő minden egyes gépedhez hozzá tudsz férni.
Én az OpenVPN-t az UltraVNC-vel együtt legtöbbször távoli supportra használom.
6. Adj a gépeidnek könnyen megjegyezhető neveket
Az IP címeket a nevekkel az ún. domain szerverek kapcsolják össze. Ők mondják meg, hogy melyik IP címre kell menni, ha azt írod be a böngésződbe, hogy google.com. Amikor feljelentkezel az Internetre, akkor a szolgáltatód ad egyet automatikusan, amit aztán a routered tovább ad neked. Domain szervered azonban lehet helyben is, a lokális hálódon (ilyenkor a domain szerver a számára ismeretlen címeket a szolgáltatód DNS szerverén nézi meg).
Ha nem akarsz “ágyúval verébre lőni”, akkor módosítani kell a hosts file-t a gépeden, és ugyanezt éred el. Amikor nevet adsz egy gépnek, akkor fontos, hogy könnyen megjegyezhető neveket adjál. Én pl. a Startrek űrhajókat kölcsönzöm névnek, eddig be is vált.
A hosts file-t a következő képpen kell módosítanod:
- Windows (XP, Vista) rendszeren nyisd meg a c:\windows\system32\drivers\etc\hosts file-t a notepaddal
- Mac OSX-en nyisd meg a Terminal.app-ot és írd be, hogy “$ sudo nano /private/etc/hosts”, az idézőjelek nélkül
- Linuxon editáld a /etc/hosts file-t
Egy “127.0.0.1 localhost” sornak kell benne lennie, ehhez ne nyúlj. A következő sorba írd be mindegyik gépedhez, hogy [IP cím]<tab>[választott név]
Ez a gyakorlatban így fog kinézni:
192.168.0.5 brother
Ne felejts el az IP cím és a név közé tab-ot ütni. Innentől kezdve, ha el akarom érni – a fenti esetben a nyomtatómat – akkor elég, ha a brotherre hivatkozom. Ha ez a szerver lenne és futna rajta a XAMPP, akkor a http://brother -re az apache alapértelmezett oldalát kapnám vissza.
7. Oszd meg a nyomtatót
Egészen addig nincs gond a nyomtatóval, amíg egyetlen egy gépen dolgozol. Hiszen ott van melletted, USB (vagy még a régi printer) portra rádugva. Amint egynél több gép kerül a háztartásba, máris gondot okoz, hogy ki, hogyan és mikor használhatja a nyomtatót.
Az egyik lehetőség, hogy a szerverre kötöd rá a nyomtatódat. Mivel az úgyis napi 24 órában megy, ezért mindenki elérheti a megosztott nyomtatót.
Én ehelyett egy hálózati nyomtatót vettem a Brothertől. Fax, scanner, nyomtató és fénymásoló az egyben. Amikor vettem, akkor ilyen okos gép lézerrel nem volt, ezért a tintasugaras mellett döntöttem, mivel relatív keveset nyomtatok, viszont néha jó, ha tudok fénymásolni számítógép közreműködése nélkül is.
Bármelyik lehetőséget választod, előtte néz körül valamelyik keresőn, hogy az operációs rendszereden hogyan tudod megoldani a feladatot. Mivel mindegyik más és más, ezért ennek leírását most elhagynám.
Vége
Neked milyen jó ötleteid vannak az otthoni hálózatod kihasználására? Írd meg a hozzászólások között!
