GeekLány

Amikor a Webisztánon elkezdtem olvasni a Mindmegette iPhone app-ról, totál lelkes voltam. Igen, kellenek ilyen alkalmazások és igen, fontos, hogy tudjunk róla mi, felhasználók.

Aztán tovább olvastam HH írását és egyre az motoszkált a fejemben, hogy eme tisztes úriember még életében nem főzőtt tojásrántottán kívül egyebet meg néhol arra is gondoltam, hogy progamot se írt még soha.

Főzőcskézzünk

Kezdjük a főzéssel. A főzés maga 4 részből áll (mosogatást nem írom, mert szerintem az csak egy élvezet nélküli, de szükséges utómunka).

1. kiválasztás
2. bevásárlás
3. főzés
4. elfogyasztás

Lássuk be, egyszerűbb is a konyhapultnál ácsorogva mobilon kikeresni egy receptet, mint kipakolni a konyhaasztalra a laptopot, a töltőjét, az egeret, beizzítani a gépet, és weboldalakon keresgélni.

Az ember előre kikeresi a receptet vagy az otthon meglévő összetevők alapján, vagy az alkalomra készülve, vagy mert éppen megkívánta. Aztán összehasonlítja a “mi kell hozzá” listát a “mi van hozzá meg” listával és a különbözetet megvásárolja (ideális esetben a két halmaz egyenlő, de legalábbis van közös metszetük). A bevásárlásra listát készítünk, amire a főzéshez szükséges összetevők mellé felírjuk az egyéb megveendő dolgokat. Pl. húsvéti tojás. Ha mindennel megvagyunk és még nem dőltünk ki, akkor nekiállhatunk főzni (de az is lehet, hogy ezt csak másnap tesszük meg). Aztán megesszük.

Ezt persze meg lehet csinálni egy app-pal (mért ne lehetne?), pl. a bevásárló listát milyen jó lenne a recept alapján összeállíttatni, aztán editálni az alapján, ami van otthon, meg az alapján, ami kell. Ha már itt tartunk, jó lenne olyan hűtő meg konyhaszekrény, ami tudja, hogy mi van benne és a kiválasztott recept alapján automatikusan legenerálja a különbséget, meg azokat a dolgokat, amik lassan elfogynak…

Főzéshez már nem használnék iPhone-t, mert kicsi, nem fér rá a recept. Nem is látom, mert fekszik, vagy hozzádöntöm valamihez és eldől. Persze biztos van hozzá ilyen tartó, láttam lehet jókat barkácsolni, biztos lehet venni is. Akkor is kicsi, pöttöm, ha rajta van az egész recept, akkor hangyányi betűkkel, ha meg nincs, akkor scrollozni kell.

 Én netbookkal főzők (főztem notebookkal is, amíg nem volt netbook, de az tényleg sok helyet foglal el). Nem kell hozzá se egér, se töltő. Komolyan, ha netbookod (notebookod) nem bírja ki azt az 1-2 órát, amíg aktívan készíted az ételt (nem azt a további két órát, amíg rotyog a pörkölt), akkor vegyél bele aksit. Szép nagy képernyője van, támasztani se kell, jól látod a rezsó mellett állva is és nem kell hozzányúlnod hagymás, húsos, tésztától trutymákos kézzel.

Főzésnél ugyanis koszos leszel, mint az autószerelésnél. Autót se szerelnél iPhone-nal, nem scrolloznál olajtól feketéllő kézzel, hogy akkor most hol is kell nekiesni a flexszel.

Egyébként egeret se használok, sőt tapipadot is igen nagyon ritkán és nem is chatelek – mármint főzés közben. Kevergetés közben, az más, akkor már összedobtam a kaját egy helyre, tiszta vagyok és illatos, akkor már lehet dumálni.

Programozzunk

Mielőtt nekiesünk egy programnak, el kell döntenünk, hogy mit akarunk vele elérni. Pl. HH nem tudja mit akar vele elérni, mert egyszerre akar vele főzni és ételt értékelni, bevásárolni, közösen bulizni és fenéket tisztába tetetni.

Ugyan már, döntsük el, hogy mit akarunk vele: főzni, bevásárolni vagy haverkodni (esetleg mindkettőt)? Írjuk le, hogy mik vele a céljaink, mi az, ami ebből elérhető.

Elsősorban a közösségi funkciókat hiányolom ebből a magyar mobilappból is. Például ha kipikkelek egy receptet, és azt el is készítem, jó lenne, ha meg tudnám osztani a saját ételemről készült képet a közösséggel. Vagy ha láthatnám, hogy mások – például ismerőseim – melyik ételt hogyan értékelik. Esetleg mik a legmenőbb ételek a héten, mik a legnépszerűbb alapanyagok, mit főzzek húsvétra, hol van a legközelebbi piac, a legközelebbi szupermarket, a legközelebbi hely, ahol például pirospaprikát tudok vásárolni…

Nézzük HH igényeit. A mindmegette.hu – láss csodát – receptgyűjtemény. Rengeteg receptet tartalmaz, meg tudja azt is, hogy kik a haverjaim és ők milyen recepteket szeretnek. Az ezzel kapcsolatos igények teljesítése – főleg ha már a weboldal is kínálja – elvárható. Jogos elvárás az is, hogy a képeket és videókat fel tudjam tölteni, miután ilyen szolgáltatás a weboldalon is létezik.

Nincsenek viszont benne boltok, hogy mit, hol és mennyiért lehet venni. Lehet persze bővíteni az adatbázist, de ne felejtsük el, hogy meglévő anyagból dolgoznak a programozók. Ha bővítik, akkor át kell vezetni a weboldalra is. Plussz pont, de nem elsődleges igény egy gasztoszájtnál. Pl. most, hogy a receptelősdi jól működik, lehetne bele ilyen módon pénzt ölni. Rakjuk bele a kedvenc élelmiszer boltjainkat is, értékeljük azokat kínálat, ár, minőség és barátságos eladás alapján. Reklámfelület is eladható ezzel tutira.

Azt viszont nehéz elképzelnem, hogy piff paff lekódól valaki egy olyan adatbázist, ami alapján a program felismeri a zöldségeket, húsokat. (Ha igen, azonnal szaladok iPhone-t venni.) Biztos nem lehetetlen, de ehhez is kell egy még nemlétező adatbázis létrehozása (vagy megvásárlása, ha van ilyen), a felismerést meghatározó elemek megadása ésatöbbi ésatöbbi. Ez pedig mind pénz és idő, de legfőképp idő, ami meg pénz. Róka fogta csuka, csuka fogta róka.

Fogyasztás

A Mindmegette app-nak tessék szépen örülni. Igényeket lehet írni, de könyörgöm, maradjunk a realitások talaján és ne soroljuk fel egyből a toronyórát lánccal a kívánságlista legelején, meg ne állítsuk be úgy az életet, mintha iPhone nélkül a szöget se tudnánk beverni.

A Mindmegette megcsinálta 50%-ban app-ként azt, ami létezik a weboldalon. Ott vannak a receptek, lehet bennük keresgélni, meg kedvenceket összeállítani. Ez a cél és ez a törekvés, ez az alkalmazás jellege. Gasztronómia. Ehhez hozzá lehet venni a közösségi információkból mindazt, ami az alkalmazás fejlesztésekor rendelkezésünkre áll. Esetleges statisztikák a legkeresettebb ételekről, aktuális recept trendek, haverok kedvenc receptjei, képek, videók megosztása..

Az összes többivel HH olyan magasra teszi mások léceit, amit még maga sem igazán tudna megugrani. Hol a webisztán közössége? Hol vannak a legjobb netes lelőhelyek listája? Hol vannak a kedvenc webes alkalmazásaink? Hol vannak közzelben lévő a netcafék listája? Az online macboltok és pcboltok, ahol jófej eladók vannak és még olcsón is számítják a videókártyát? És végül hol az augmented reality, ami felismeri az 1000 éves SCSI kártyámról, hogy az egy Adaptec 1542B?

A Budapest New Tech Meetup-on lehetőséget kaptam arra, hogy bemutassam a Virtuális Adatbázist, amellyel 2002-2005 között foglalkoztam. A bemutatás videója felkerült a Vimeo-ra. A többi nagyszerű bemutatót is checkoljátok a Meetup blogján!

Varsányi Krisztina Martina: Virtuális adatbázis from Budapest New Tech Meetup on Vimeo.

Az elektronikus kommunikáció egyszerre tud segíteni és ártani egy kapcsolatnak. Egyfelől állandó beszélgetésre késztet, amitől közelebb érzed magad a másikhoz. Másfelől szenvedsz ettől az állandó kapcsolattól.

Megadod valakinek az IM elérésed, mert gyorsabb és egyszerűbb megbeszélni a dolgokat. Nem gondolsz semmi rosszra, egészen addig, míg másnap még a bögre kávé előtt már ott vár a “szia!”. Legyen szó barátról, társadról vagy üzleti partneredről, az állandó “jó reggelt”-ek és “hogy vagy”-ok egy idő után nagyon idegesítőek tudnak lenni, főleg akkor, ha utána nincs lényegi beszélgetés. Egy idő után átváltasz láthatatlan módra, de ez nem állandó megoldás.

Ennél sokkal rosszabb, ha valaki az IM-ben megadott emailcímedet használva facebookon, iwiwen vagy myvipen kezdi el zaklatni az ismerőseidet.

Szóval hogyan tudod elkerülni az e-zaklatókat?

A legegyszerűbb, ha megbeszélitek a játékszabályokat. Ez főleg akkor fontos, ha mindkettőtök munkájához elengedhetetlen, hogy elérhetőek legyetek telefonon, IM-en, emailen. Csak azért, mert elérhető vagy a főnöködnek 9-től 5-ig, még nem jelenti, hogy bárki  másnak is elérhető vagy. Ha nem akarod, hogy munka közben zavarjon, akkor mondd meg neki előre. Nálunk bevált a “busy” státusz tiszteletben tartása, valamint a sima “working” válasz, ha elfoglaltak vagyunk.

Elképzelhető, hogy nem érti meg elsőre. Mondd meg neki nyíltan, hogy a “csak azt akarom kérdezni…” is zavaró munka közben. Ha ebből se ért, akkor a legvégső esetben törölheted őt a listából.

A másik megoldás, ha két accountod van, mint nekem. Az egyik accounton bárkivel beszélgetek, aki megkeres, de csak akkor, amikor valóban ráérek. A másik accounton a kevés kiválasztott bármikor elérhet, ha a gép előtt vagyok. A Pidgin erre tökéletesen megfelel, elég egy program a két hozzáférés kezelésére.

Nincsenek elkényeztetve a geek csajok, ha a dögös geek pasik képeit keresik, annál inkább örülnek a srácok a minden évben  (többször) megrendezett geek csaj válogatásnak. Most éppen a Manolith készített egy válogatást a 12 legdögösebb geek csajról.

Fotó forrása:  HardwareOC

Tegnap a webisztánon megjelent írás a nők és az informatika helyzetét boncolgatja, illetve arra készül egy körkérdéssel. A téma apropója az Ada Lovelace Day (márc. 24-én), amelynek keretében arra kérik a bloggereket, hogy bátorítsák a nőket abban, hogy informatikai pályára lépjenek.

Informatikus vagyok. Nő. 1995 óta dolgozom a szakmában. Programozóként kezdtem, most System Designer vagyok, ez tulajdonképpen a Junior System Architect. Soha nem gondoltam azt, hogy engem hátrányosan vagy pozitívan megkülönböztetnek, szexista megjegyzéseket tennének rám. Volt idő, amikor kevesebbet kerestem, mint a férfi kollégák: akkoriban kevesebbet is tudtam.

Soha nem volt gondom a munkakereséssel: mindig gyorsan találtam állást. Mindig jobbat, mint az előző. Töltöttem ki teszteket, hogy bizonyítsam a tudásom, ahogy a férfi jelentkezők is kitöltötték. Nem jelentkeztem olyan állásra, ahol nem rendelkeztem legalább alapvető ismeretekkel azokból a témákból, ami feltétlenül kell. A többit ugyanis meg lehet tanulni – kitartás kérdése.

Volt olyan hely, ahol azért csak 24 óta elteltével hívtak vissza telefonon a beszélgetés után, mert a fél napig nem működött a telefonom. Ők egyébként azt akarták, hogy már a következő hétfőn kezdjek.

A legszexistább megjegyzés az volt, hogy “mit tud ez a hülye liba, hogy ennyi pénzt kér?”. Azt, hogy egy sokkal jobb állás vár rám mind szakmailag, mind anyagilag, mint amit ők kínálnak.

Egyszer – viccből – kérték a születési anyakönyvi bizonylatomat meg az informatikusi végzettségemről a bizonyítványt, mert a buli egyik vendége nem hitte, hogy vannak női programozók.

Informatikus vagyok és nő. Szakmailag sose különböztettek meg hátrányosan. Mindig meghallgatták a véleményem, és ha jobb volt, mint másoké, akkor elfogadták.

Egyszer kért meg a főnök arra, hogy főzzek kávét a tárgyalásra. Pechem volt, én keresztem elöször az útját. Nálunk nincs Gizike. Akinél kifogy a kávé, feltesz újat. Aki összerondítja az asztalt, lemossa. Mindenki elmosogat maga után. Egyszer én veszek ajándékot a távozó kollégának, máskor egy másik kolléga. Váltjuk egymást a feladatokban.

Kelt azt mondta, hogy szerencsés vagyook. Szerintem ez a természetes.

Az informatikusok nyitottak. Muszáj nyitottnak lenniük, különben nem tudnak naprakészek maradni. Öltönyt, kiskosztümöt csak tárgyalásra veszünk fel – nálunk mindenki pólóban és pulcsiban jár munkába. Problémákat és feladatokat oldunk meg. Nem érdekel senkit az, hogy reggelente borotválkozol-e vagy havonta menstruálsz: meg tudod oldani a feladatot vagy sem?

A programozás nem ördöngösség. A gép azt csinálja, amit Te megadsz neki parancsba. A gép logikus és nagyon egyszerű lélek. Ha kiismered a logikáját, akkor olyan sorrendben tudod megadni neki a parancsokat, hogy a végeredmény az legyen, amit elvársz tőle. A gép nem gondolatolvasó. Ha Te rossz parancsot adsz meg, akkor azt fogja végrehajtani, és nem azt, amit Te akartál. Programozni egyszerű.

1. Nyisd ki az ablakot.
2. Nézz ki rajta.
3. Mondd meg, hogy milyen idő van kint – pontosan ebben a sorrendben.

Ha süt a nap, akkor rajzolj teret sok emberrel, ha esik az eső, akkor mutass filmet. Vagy-vagy.

Amíg süt a nap, rajzol még egy embert a térre. Csináld addig, amíg.

Bonyolult? Cseppet sem. Na pont ilyen a programozás.

Van egy barátom, ügyes ember. Sok okos dolgot kitalál, megold, megcsinál. Forraszt, hegeszt, fürészel. Nem csak a két kezét tudja használni, üzletvezető egy műszaki nagykerben: tulajdonképpen ő vezeti a céget. A számítógépét meg én tartom rendben.

Van egy másik barátom is. Ő is ügyes ember. Ő szereli a saját autóját és ő az, akihez én szaladok, ha bármi bajom van a gépemmel. Még sose volt úgy, hogy egy IT-s bajomra, amit magamtól nem tudtam megoldani, ő ne tudott volna megoldást.

Van egy barátnőm, aki művészlélek. A csoportos átnevezéshez step-by-step leírást adtam, azóta csak arra használja a Total Commandert. Ha megpróbálom más funkcióját is elmagyarázni, akkor süket fülekre találok.

Aztán ott a másik barátnőm, aki informatikus. A cég hálózatának biztonságáért felel. A körömlakk mellett nála szépen megfér a csillagcsavarhúzó és a kibelezett 5.25″-os vinyóház, amit hamutartónak használ.

Emberek vagyunk. Kinek ez megy jobban, kinek az. Ha hiszel abban, hogy el tudod érni a célod, meg tudod valósítani a terveid: akkor meg fogod tudni valósítani őket, mindegy mit gondol erről a környezeted, a családod, a barátaid, a tanáraid.