GeekLány

Kirpóbáltam a Chromium-ot. Ha valaki nem tudná, ez a Google új operációs rendszere. A VMware image-et a gdgt oldalról szedtem le (via Noti – Kipróbáltam a Google Chrome OS-t), rátoltam egy USB-Stickre, VirtualBox alol bootoltam, és 10 másodperccel később a Chromium login képernyőjével szemeztem (képek Noti oldalán találhatóak, nézzetek el oda is).  10mp USB-Stickről szerintem fenomenális (kipróbáltam a biztonság kedvéért HDD-ről is, onnan persz lényegesen gyorsabb volt).

A felület nem egy nagy wasistdas, kapunk egy Chrome böngészőt és ennyi. Szövegszerkesztés, táblázatok, prezentáció: ha ezekre vágyunk, irány a web. Ami nincs web 2.0-ában, az nem is létezik.

A helyzet az, hogy ha nincs web, akkor a Chromium se létezik. Ne gondolja senki, hogy a Google OS müködik web nélkül, mert nem teszi. Állítgathatunk beállítások, engedélyezhetjük a wifi-t, eth-t, de ha nincs net, akkor nincs semmink. Ez van.

Pedig ha a Downloads könyvtár kiválasztásánál vetünk egy pillantást a FileSystems-re, akkor egyértelmű, hogy egy kifilézett Linuxról van szó: azaz lehetne itt minden, ami szem-szájnak ingere (amiért valószínűleg a gyorsaságot kéne feláldozni).

Miután a Chromium opensource, én már alig várom a shell-lel rendelkező hack verziót. Ha pedig lesz shell, akkor lesz minden más is, méghozzá piszok gyors bootidővel, köszönhetően a per pillanat kiherélt Linuxnak köszönhetően.

Ami egyébként az egészben a legjobban tetszik, az a “back to the roots”, vissza az alapokhoz gondolkodás: az OS-sel nem jön semmi (a browser, de az egy Linux disztróhoz vagy egy Windowshoz képest semmi), épp ezért gyorsan bebootol. Jól mutatja, hogy mennyi vacakot tölt be egy gép, mire azt állítja, hogy munkaképes. Pedig talán a tizede is elég lenne. Kisleány koromban ilyen érzés volt, amikor a DOS bebootolt grafikus felület nélkül, de a 95 körüli QNX se volt lassabb és annak már grafikája is volt. Ráadásul a QNX-nek böngészője is volt!

Ui: ha valaki megtalálja GUI felületen a kikapcs gombot, az írja már meg, hogy hol van. Én mindig a gépet lövöm le (virtuálisan is), de utána panaszkodik a szoftver, hogy nem tudja a tabokat helyreállítani. Köszi.

Utó-ui: miért kell még hónapokig várni a Chrome for Linuxra, ha már most is Linuxon (Chromium) fut a Chrome?

A britek “nagyi PC”-t dobtak piacra, kifejezetten a 60+ korosztály számára.

A gép előnyei között említeném az egyedi, nagy gombos felületet (Linux OS) is, de szerintem ennél sokkal nagyobb segítséget adnak az oktató filmek (én mellé raknám DVD-n is, mert a gépen futó oktató film már eleve feltételez gépkezelési ismereteket).

A filmben egy “ismert brit televíziós személyiség“, a “72 éves Valerie Singleton” magyarázza el a PC használatát. Itthon pl. Kudlik Júlia lenne az erre alkalmas személyiség, hiszen őt még a nagymamám is ismeri, kora miatt pedig sokkal könnyebben fogadja el tőle a tananyagot. Mert ha a Kudlik Juli is meg tudja tanulni, akkor ő is. Végül is semmi ördöngösség nincs benne. A 130-160 ezer forintos ár korrekt, figyelembe véve a szép nagy képernyőt és a vezeték nélküli perifériákat, kár, hogy a magyar nyugdíjasok számára kifizethetetlen.

Azért jó lenne látni egy hasonló magyar kezdeményezést (tudom, vannak nyugdíjasok számára internet tanfolyamok, de ez azért egy kicsit más).

via Origó

Az egyik gimis fizika könyvben volt egy égtérkép. Ki is feküdtünk barátnőmmel a töltésre, és bambultuk az eget. A viszonyítási pontot mindig a nagygöncöl (ursa maior, nagymedve) adta, amit azért elég könnyű felismerni.

Múltkor azonban fényes csillagról kaptam jelentést Budapestről, s én lévén 1100 km-rel távolabb vagyok, az égre tekintvén teljesen más dolgokat láttam. Bodzásfanta javasolta, hogy telepítsem a Stellarium-ot és megoldódnak égi gondjaim.

Azóta notebookkal nézem az eget, mert ez a Stellarium valóban fantasztikus. Először is, elérhető Linuxra, Windowsra és Mac OS X-re is, ráadásul ingyen és bérmentve (és van portable verziója is). Másodszor nem csak a helyszínt adhatod meg (város vagy koordináta pontossággal), de azt is, hogy mikor tekintesz az égbe. Alapesetben ugye most, de én később telepítettem a szoftvert, és mégis meg tudtam nézni a két nappal korábbi égi állapotokat.

A program egyébként teljes képernyőn fut, és a két képernyős üzemmódot csak módjával támogatja, inkább nem érdemes kipróbálni.

A Stellarium további hasznos funkciókkal is rendelkezik:

• megfigyelheted egy animáció segítségével a csillagok mozgását (valós időben és “gyorsított” felvételen is)
• megjeleníttetheted a csillagképeket (összeköti a csillagképet alkotó csillagokat egy vonallal)
• megjeleníttetheted a csillagképek neveit
• ráklikkelhetsz az égen látható objektumokra, amelyről megadja az információkat
• vagy megadhatod az égi tárgyat, amit keresel, hogy legalább a képernyőn megtaláld
• és persze beállíthatod, hogy a ne mutassa meg azokat az égi dolgokat, amik a Földről nem láthatóak.

Van, amire az email teljesen felesleges. Például ha át kell “dobnunk” a kollégának egy screenshotot, vagy egy dokumentációt. Vagy van egy rövid kérdésünk egy rövid válasszal. Ha többet akarunk kérdezni, de a második kérdés attól függ, hogy mit válaszol az elsőre, tehát nem tehetem fel egy levélben.

Nem minden cégnél engednek meg külső üzenetküldő rendszer használatát (főleg nem céges dolgokra). Mi már használtunk másik projekten belül az MSN-t, ami jó volt, mert a külsős munkatársakkal is sokkal egyszerűbben lehetett tartani a kapcsolatot: mindig tudtuk, hogy mikor ülnek a gép előtt.

Egy másik megoldás, ha saját szervert állítunk csatasorba, így (is) biztosítva, hogy véletlenül se jusson illetéktelen kezébe az információ.

A proof-of-concept Ubuntu Linuxon készült. Szervernek a Jabberd2-t használtam, apt-get-tel installáltam az LDAP-ot és MySQL-t is használó változatát. A szerver beállítása egyszerű, a /etc/jabberd2 alatt kell néhány filet editálni:

• c2s.xml-ben adhatod meg, ha ldap-ot vagy mysql-t akarsz felhasználó ellenőrzésnek használni.
• sm.xml -ben pedig a gép IP címét adtam meg.

A program indítása után (/etc/init.d/jabberd2-ldap-mysql start) a korábban említett pidgin-nel az XMPP protokollt használva tudunk csatlakozni a szerverhez.

Már régóta vágytam egy all-in-one üzenetküldő programra. A Pidginnel egy almost-all-in-one (majdnem minden az egyben) programra tehettem szert.

A Pidgin AIM, Gtalk, ICQ, IRC, MSN, MySpace IM és Yahoo üzenetküldő szolgáltatások mellett ismer még néhányat, amit én nem ismerek. Külön érdekes az XMPP (Extensible Messaging and Presence Protocol azaz kiterjesztett üzenetküldés és jelenlét protokoll) támogatása (ezt használja a Google Talk is). Mindegyik protokollhoz akár több felhasználót is regisztrálhatunk.

Tökéletes akkor lenne, ha az ígért hang és videó hívásokat is tudná már kezelni a program – de ne legyünk telhetetlenek.

A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy ki tudjon menni a céges proxyn keresztül is a webre.

Az MSN-nél csupán egy checkboxot kellett beikszelnem (Use HTTP Method), valamint a proxy typenak a “Use Environmental Settings”-et megadni, és már működött is. Viszont ha csak ez az egy protokoll működik, akkor akár maradhatok az MSN kliensnél is.

A GTalknál már egy kicsit trükközni kellett. Bár van GTalk protokoll, én az XMPP-t választottam ki. Felhasználó névnek a @gmail.com előtti részt adtam meg. Átklikkeltem az “Advanced Tab”-ra, ahol beklikkeltem a “Required SSL/TSL”-t és a “Force old (port 5223) SSL”-t . A Connect port-nak megadtam a 443-at (SSL port), Connect server-nek pedig a talk.google.com-ot. A proxy typenak pedig itt is beállítottam a “Use Environmental Settings”-et. Innentől kezdve minden működött a proxyval

Ha a proxys – nem proxys terület között ingázok, akkor a környezeti (IE) proxybeállítást követően újra kell indítanom a Pidgint, mert a beállításokban bekövetkezett változásokról nem értesül.