GeekLány

Az úgy volt, hogy …

a kábeltévé ára az egekbe szökött, s mi a DVB-T és a T-Entertainment közül (többek között) a csábító 50mbit miatt az utóbbit választottuk.

A T-Entertainment itt Németországban négy éves múltra tekint vissza, azaz nem egy tesztelés alatti termékről van szó. Igaz végigkísértem, amint egy kollégának fél évig nem sikerült működésre bírnia, bíztam, bíztunk abban, hogy az azóta eltelt 3 év alatt a technikai háttér kiforrt.

Mi tehát rendeltünk, a csomag pedig jött, látott és nem működött.

Még most se működik, bár most épp használható.

Bővebben…

Azt hiszed az ügyfélszolgálat Magyarországon rossz? Sok éve van netem, de ilyen sztorival még nem találkoztam otthon egyszer sem.

A jelszó

Az új routerről kiderült, hogy csak 8 karakteres jelszót hajlandó elfogadni. Nekünk azonban egy 9 karakteres jelszavunk van (volt). Aztán az is kiderült, hogy a cég weboldalán a jelszó módosításnál a régi jelszó is csak max 8 karakteres lehet.  Amúgy a régi jelszó teljesen legálisan, a weboldalon keresztül került még a múlt évezredben módosításra, de ez már részlet kérdés. (A régi router persze az új nettel nem használható.)

Ilyen esetben a jelszó módosítás nem egyszerű folyamat. Az ember telefonál, kap egy 1 hónapon keresztül érvényes új jelszót, amivel nem lehet tévét nézni, aztán vár a postásra. A postás jó esetben hoz 2 napon belül egy új jelszót, amit módosíthat a weboldalon, a 8 karakteres határ figyelembe vételével.

Persze mi nem tartozunk a “sima” ügyfelek közé, nálunk a jelszó még mindig nem érkezett meg.

A kapcsolat

Közben élveztük az 50 mbitet, legalábbis az első héten.

A második héten megszakadt a net. Első nap 10 percre. Második nap fél órára. Aztán minden nap egy kicsit tovább. Tegnap másfél nap után sikerült pár órára újra netre kerülni. Ma reggel nem volt net, ma este van. Hogy meddig tart, nem tudjuk. Sose tudjuk.

A mobilinternet

Ha nem volt net, akkor felmentünk mobilnettel.

Először a T-Mobile (DE) daily flatrate mobilnet került elhasználásra. A T-Mobile-lal az a baj, hogy kegyetlen drága. 4,95€ minden megkezdett nap. Azaz ha ma 23:00-kor kezdesz netezni, akkor 1 óra kerül 4,95€-ba. Aztán Aldi Tagesflatrate-re váltottunk, ami 1,99€ / 24 óra, függetlenül attól, hogy mikor kezdesz bele a netezésbe. (Ha Németországban netre van szükséged, akkor elég megvenni az Aldi csomagot 12,99€-ért, abból 10€-t lehasználhatsz. Ha már van UMTS Sticked, akkor át kell állítanod a csatlakozási adatokat: APN: tagesflat.eplus.de, username: eplus, password: gprs.)

A 10 eurós csomag seperc alatt elfogyott és a 15€ feltöltésből sincs már sok hátra.

A mobilinternet nem gyors. Néhány minimális dolgot meg lehet vele oldani, bár nem túl élvezetes, ha fél óránként cserélgeted a pároddal.

Egyébként a mobilinternet is szakadozik. Még akkor is, ha egy helyben ülsz.

Néha úgy éreztem, minden összeesküdött ellenünk.

Az ügyfélszolgálat

Persze naponta hívogattam az ügyfélszolgálatot. Kedvesek voltak, felvették az adatokat, néha ígérgették, hogy kijön a technikus, de semmi. Négyszer jöttem haza a munkából korábban, egyszer maradtam fél napot otthon, mire kijött valaki. A telefon egyébként bemondta, hogy van zavar a szolgáltatásban, viszont néha “elfelejtette”. Azaz a rendszerben úgy tűnt, minden rendben van, pedig nem volt.

Az ügyfélszolgálat persze nem tud semmit se tenni. Egy ilyen DSL rendszer piszok komplett, mire a gerincvonaltól beérkezik a jel a lakásig rengeteg hardware-en és kábelen megy keresztül. Ha hardware minden egyes darabja rendben is van, még mindig lehetnek interferenciák. Ilyenkor át lehet irányítani a jelet egy másik kábelszakaszra, ami kevésbé terhelt.A hardware mellett még ott vannak a szoftverek is, amik ellenőrzik, hogy Te jogosult vagy egy szolgáltatás stb igénybe vételére, aminek összetettségét, egymásra utaltságukat és összefonódásukat most nem részletezném.

Az ügyfélszolgálaton csak annyit látnak, amit a szoftverek jelentenek. Ha minden rendben levőnek tűnik, akkor felveszik a hibajelentést, Te meg reménykedhetsz.

A technikus

4 napon át vártuk a technikust, mint a Messiást. Ő az, aki tényleg ismeri a rendszer minden porcikáját. Az összes hardware-t, routert és egyéb ketyerét, amin keresztül halad a JELED. Háromszor is vártunk rá – nem jött. Nem is telefonált. Bármikor jöhetett volna, sose működött.

Persze amikor kijött, épp minden működött tökéletesen. Kimérték a vonalat, minden tökéletes, 51mbit-re be van lőve 100%-osan működik.

A hiba?

Két lehetőség van.

1) A router hibás. Nincs rá hivatalos firmware, ergo nem tudjuk, hogy ennyire selejtes vagy ennyire szuper. Mindenesetre az, hogy az UMTS-sticktől csak rebootolni tud kapcsolódás helyett arra utal, hogy valami baj lesz a ketyerével.

2) Az átmeneti jelszó a hibás. Ez valami szoftveres dolog lesz, és magyarázatot adna a router fura működésére.

Next step

Kicseréltetjük a routert. Ha végre működnek a dolgok, újra lesznek blogok.

Addig is: stay tuned.

A Budapest New Tech Meetup-on lehetőséget kaptam arra, hogy bemutassam a Virtuális Adatbázist, amellyel 2002-2005 között foglalkoztam. A bemutatás videója felkerült a Vimeo-ra. A többi nagyszerű bemutatót is checkoljátok a Meetup blogján!

Varsányi Krisztina Martina: Virtuális adatbázis from Budapest New Tech Meetup on Vimeo.

Változás történt a spam bejelentésében, az ügyfélkapun keresztül lehet bejelentést tenni, ha kéretlen leveleket kapunk.

Míg az Index szerint macerásabb lett a bejelentés, szerintem sokkal korrektebb módja, hogy a bejelentést módja már nem noname, akármilyen ingyenes emailcímről.

Az ügyfélkapus megoldás több szempontból is üdvözlésre méltó.

Egyfelől egy központi helyen tudok ügyeket intézni, most már spammert is (fel)jelenteni, ez pedig az, amiért már évek óta sír a netes társadalom. (Lásd a németek hivatalosan elismert online petíciókat is tudnak szervezni az ügyfélkapujukon keresztül.)

Másfelől komolyan lehet venni állampolgári kötelességünket és jelenteni a szabálytalanságot. Tessék végre felfogni, hogy a névtelen vádaskodás nem vezet sehova.

Killerspiele, ölőjátékok, így nevezik a németek a nálunk First Person Shooterként, vagy csak FPS-ként ismert játékokat.

7 évvel az erfurti vérengzés és alig fél évvel a winnendeni ámokfutás után a német parlament oldalán összegyült 50.000 aláírás az ellen, hogy betiltsák ezeket a játékokat.

Lelkünk örül, s ha játszottunk egy kört a CS-vel, akkor olvassuk el újra ezt a mondatot, mert három érdekes dolog is van benne.

1. FPS-t játszók ámokfutókká válhatnak

Ámokfutáshoz nem kell FPS, pláne nem egy olyan országban, ahol 16 évesen lőklubba léphetsz, 18 éves korodtól pedig, ilyen klub tagjaként, gond nélkül birtokolhatsz ölésre is alkalmas lőfegyvert. Viszont szerte a világban szeretnek mumust kiáltani, és egy vérengzés után, ha kiderül, hogy az elkövető FPS-sel játszott, akkor máris megvan a mumus. Arról ritkán beszélnek, hogy hány ezren játszanak, játszottak valamilyen FPS-sel, és nem lettek ámokfutók… pl. én is.

2. Németországban 50.000 aláírás elég ahhoz, hogy a kormány meghallgassa azt a személyt, aki a petíciót készítette.

Ez pontosan ennyit jelent: meghallgatják őt, kérdéseket tesznek fel, hogy szerinte miért kellene a kormánynak azt csinálnia, amit ő javasol. Innetől már két esélyes a dolog, vagy tovább foglalkoznak az üggyel, van nem.

Németországban 80 millió ember él, Magyarországon 10, akkor 50.000/8, azaz 6.250 aláírás elegendő kellene, hogy legyen ahhoz, hogy esélyünk legyen magunk alakítani a politikát, a törvénykezést.

3. Online kormányzati petíció lehetősége

Web20-es világunk szép példája, hogy – személyének megfelelő hitelesítése után – bármely német állampolgár online petíciót indíthat a bundestag oldalán. Az aláírások regisztráció ellenében helyezhetjük el, ez a regisztráció pedig ugyanazt a hitelesítés jelenti, mint ami a petíció indításához szükségeltetik. Magyarul egy magyarorszag.hu típusú oldalról van szó, ahol hozzáférésünk és személyünk hitelesítve lett.

Az egész lényegesen egyszerűbb, mint kérdőívekkel zaklatni a járókelőket, a közösségi médiát kihasználva emberek ezreit érhetek el egy jól irányzott marketinggel. Nincs lehetőség csalásra: mindenki csak egyszer szavazhat és írhat alá, nem kell újra számlálni, név és cím alapján újra azonosítani, hitelesíteni az embereket.

Felteszem, ha a bringások el szeretnének valamit érni (pl. országos kerékpárút hálózatot), akkor piszok gyorsan össze tudnák szedni a 6.250 aláírót. Már ha lehetne nálunk ilyet csinálni.

Pár napja kaptunk egy levelet a céges “spamlistán” (főnökségi levelek), hogy takarékossági okokból bizonyos telefonelőfizetések, hardware-ek, valamint egyes szoftverek csak indokolt esetben kerülnek megvásárlásra. Én szeretek előfizózni azon, hogy mi lenne, ha … úgyhogy most eszmefuttatás következik az ingyenes szoftverekről:

A cég évente több notebookot vásárol, amelyre XP-t telepítettnek fel, ezen kívül rendkívül sok notebookkal és néhány PC-vel rendelkezik, amiket időnként újra kell installálni, de legalábbis karban kell tartani. A notebookok különbözőek, annyira, hogy még az azonosak is különböznek (pl. az én DELL notebookom ugyanazon variációja a valóságban 3 különböző hardware kiszerelésben érkezett meg a gyártótól). Ez azt jelenti, hogy majd minden notebook egyedi telepítés, ami leterheli a sysadminokat rendesen. Erre jön még az Office csomag, az Outlook levelező (Exchange szerverrel), egy központi installációt lehetővé tévő eszköz, meg néhány utility, pl. az ingyenes 7-zip.

Nálunk elsősorban system architect munkálatok folynak, ehhez kell valamilyen szövegszerkesztő, UML szoftver, MindManager, Visio és a fejlesztéshez szükséges eszközök. Ez utóbbiak már most is ingyenesek: java, eclipse , svn, winscp, putty (ssh).

Kiegészítő feature-ként használjuk a netmeetinget, mint dekstop megosztó eszközt.

Vannak intranetes fejlesztések, erről azt kell tudni, hogy némelyik annyira kizárólagosan IE kompatibilis, hogy FF alól be se tudok alá lépni.

Rendszeradminok vannak, képzettek is (ez később a terv miatt fontos).

Fontos információ továbbá, hogy a Microsoft és a Linux egy dologban egyetért: nem vállalnak garanciát. Ezen kívül megemlíteném azt a Microsoft Hotline-t, amihez nekem volt szerencsém: 2 napig várakoztatják kollégát a telefonon, aki végül lerakta, mert megoldotta a problémát.

Linux, az alternatíva

Az installálás minden gépnél pont annyira egyedi, mint a Windowsnál. A nem Nokiás mobillal szinkronizálók  utálni fogják, azt már most sejtem, és játszadozni se nagyon lehet majd rajta (amit ugye nem is szabad).

A Linux viszont ingyenes, ami komoly spórolási pont, gépenként. A rendszergazda óradíja változatlan.

Office csomag helyett ott van az OpenOffice, van benne minden, ami nálunk a flancos megjelenítéshez kell. Egyes régimódi osztályokon több tízezres kimutatásokat ugyan még Excel-Visual Basic programozással alakítgatnak, őket ez az OpenOffice-szal reményeim szerint erről végleg le lehetne szoktatni. Minden gépre ingyenes, a rendszergazda óradíja változatlan.

Outlook helyett ott van az Evolution, ha pl. GNome felületet használunk, tud LDAP authot, amit mi szeretünk, valamint hajlandó Exchange szerverekkel is kommunikálni. Nem vagyok szemét nem dobatok ki mindent és azonnal a céggel.

Ingyenes utilitykből tele van a Linux világ, van unzip parancssoros meg GUI-s, amilyet csak akarunk.

A nálunk elvégzett architect stb. feladatokra OO-ban ott a szövegszerkesztő, van UML szoftver is garmadával, MindManager helyett már eddig is FreeMind-ot használtam, Visio-ra ugyan nincs olyan sok alternatíva, de ha kell, akkor találunk. A fejlesztéshez szükséges eszközök (java és eclipse) van Linuxra is, svn pláne (már most is Linux szerveren található), az scp meg az ssh beépített feature.

Netmeeting helyett használjunk xvnc-t, az is ingyenes.

Az IE only oldalakat át kell alakítani FF kompatibilissé, ez mindenképp idő és költség, de csak egyszer kell elvégezni.

Marad még a központi update, ezt pl. a debian már tudja, tehát válasszuk azt (főleg azért, mert én évekig használtam és megszerettem).

Maradnak tehát a képzett rendszeradminjaink, őket kell átképezni Linuxosnak. Egyfelől, ha képzettek, akkor képesek tanulni, azaz meg tudják tanulni a Linuxot is, mert nem hülyegyerekek . Másrészről van fluktuáció, az emígyen elvesztett munkaerőt szakképzett Linux adminnal lehet helyettesíteni, akik pont annyiba kerülnek, mint a szakképzett Windows adminok.

Végezetül maradnak azok, akik nem mi vagyunk. Ők az általunk használt dolgokon kívül néhány saját fejlesztésű eszközt használnak, ezek nagy része már eddig is java-ban készült, a másik része meg webes. A maradékot le kell cserélni, ha wine-vel nem lehet futtathatóvá tenni.

Kész.

A beállításokat egyszer végig kell szenvedni, összehangolni a programokat, onnantól kezdve akár scriptet lehet írni arra, hogy mit és hova installjon és hogyan állítson be (spórolási tényező). A stabilitás érdekében saját repositoryból dolgozunk, tehát a rendszergazdák biztosítják, hogy mindig mindenkinek ugyanolyan verzióju mindene legyen. Nem lesz innentől probléma, hogy csak az új gépre kerül új Office, a régi program tulajdonos meg szaladjon a rendszergizdához, mert nem tud valamit megnyitni…

Összegzés

A dolog hátulütője pl. az, hogy a nagy cégek, mint a miénk is, szeretnek ragaszkodni ahhoz a kényszerképzethez, hogy a supportért jár valami. Pláne itt. Én a céges supporttól szoktam kapni dolgokat, de nem hiszem, hogy munkaterminált már supportált volna a Microsoft. Azt is szeretik, ha a supportot nem a megfoghatatlan “Internet” adja, hanem konkrét cég, akit lehet hivogatni. Ez esetben lehet Linux supportot venni a Novelltől, ami jelentheti azt, hogy SUSE-t kell használni, de nem biztos.

A másik gond az egészben az, hogy ez az ötlet akkor születik bennem, amikor spórolni akarnak. Szerintem képtelenség keresztül verni a sok manageren azt, hogy álljunk át freeware programokra, ha ez kezdeti befektetést igényel.

Sajnos.