GeekLány

Az iPhone egyik előnye, hogy standard mérete lévén bárki készíthet hozzá kiegészítőt: biztos mindenki megveheti (ugyanez Androidra épp a telefonok sokfélesége miatt lehetetlen).

Egy barátunk két éves kisfia már profin kezeli mind az iPhone-t, mind az iPad-ot, szerintem szülei szívesen látták volna a Fisher-Price baba-tokját, ami megvédi a telefont az összenyálazástól, harapdálástól és a munkatársak véletlen felcsörgetésétől.

19.99$-ért minden kisgyerekes iPhone-os családba megfontolandó – amennyiben gyerekünk kezébe adnánk a telefont.

via 7 gadgets.

A munkámból adódóan, naponta legalább 8 órát bámulom a monitort. Ezt persze folytatom otthon is, mert számos dolgot nem lehet a cégtől  csinálni (ami nem is baj, ott ugye dolgoznunk kell). Mindazonáltal tisztában vagyok azzal, hogy ezt a munkát én választottam, a hobbimmal együtt, valamint elég inger ért ifjabb koromban ahhoz, hogy Karneválkor ne a gép előtt üljek, hanem kimenjek az utcára bulizni, meg úgy egyébként is, igyekszem a géptől távol is elfoglaltságokat találni.

Ezzel szemben ijesztő látni, hogy a 8-18 éves korosztály napi közel 8 órát tölt a gép előtt. Az információ éhséget (függést?) mutatja az is, hogy több, mint 10 órányi információt szipkáznak így magukba (ifjabb korban hatékonyabb a multitasking is).

Egyfelől jól látszik, ahogy az újabb (és újabb) generáció már most lekőröz bennünket technikai tudás terén – sokkal könnyebben és gyorsabban ismerik ki a legújabb kütyük mindenféle funkcióját.

Másfelől felmerül bennem a kérdés, hogy ők mikor élnek? Mikor tanulják meg a való életbeli társasági formaságokat, mennek ki a friss levegőre egymással játszani (félve mondom csak ki: le grundra, bújócskázni, focizni, kosarazni, lábtengózni, egyszóval mindazt, amit én csináltam kislány koromban).

Te hány órát töltesz a gép előtt?

Hány órát töltesz a gép előtt? (kérdőív)