Lányok is kockulhatnak

GeekLány


Internet Explorer 11 verziófrissítés 0

augusztus 21, 2014, Written by Martina Varsanyi

Az Erste Bank netes rendszere egy ideje (majd egy éve) az alábbi kis üzenetet küldte.

2013.10.10. 17:37
Tisztelt Ügyfelünk!

Felhívjuk figyelmét, hogy az Erste Lakossági Netbank rendszere az Internet Explorer 11-es verzióját 2013. november 30-tól támogatja.

Amennyiben Ön Internet Explorer típusú böngészőt használ és már letöltötte az új szoftververziót, úgy más típusú böngésző megnyitásával továbbra is elérhető

a Netbank rendszer.

Megértését és türelmét köszönjük!

ERSTE BANK HUNGARY ZRT.

LG L40 – szegény ember új (An)droidja 1

augusztus 20, 2014, Written by Martina Varsanyi

Ha már úgy alakult, hogy eltört a Sony Z1 Compact képernyője, a biztosító meg ki tudja, hogy fog-e fizetni, az átmeneti időre gyorsan befizettem egy LG L40-re. A telefon előnye, hogy Android 4.4-el érkezett (ugyanis 2014. februárban jelent meg), valamint az ára, ami 80€ és még csak nem is szolgáltató függő.

Minden egyéb kompromisszum, főleg a Sony Xperia Z1 Compact után. Persze mindenki azt kapja, amiért fizet, és 80€-ért úgy gondolom, hogy jó vásárt csináltam.

A telefon relatív könnyű az 1540mAh-ás aksi ellenére is, persze szinte minden más 99%-ban műanyag. A teljesítmény alapján pár napot illik kibírnia, ezt azonban még nem tudtam tesztelni.

GSM és 3G szabványokat ismeri, 4G-t nem, azaz az internet kegyetlen lassú. Foursqaure-re és gyors guglizásra remélhetőleg elég, tegnap emberi idő alatt el tudtam küldeni azt az emailt, amihez egy képet csatoltam. Cserébe normál méretű SIM-mel működik, szerencsére a szolgáltatóm ingyen és bérmentve a rendelkezésemre bocsájtott egy cuki adapter szettet. A képernyő minősége nagyjából egy szinten van a cirka 3-4 éves Samsung dual SIM-es készülékével, és ugyanez elmondható a 3MP-s kameráról is. Az automatikus fehéregyensúly katasztrófális, normál fényviszonyoknál is rettentő pixeles képet csinál.

Én szeretem, ha egy mobil (micro) SD kártyával bővíthető, ez mindkét telefonra igaz, úgyhogy a már meglévő képeimet egy mozdulattal át tudtam rakni a Sony-ból az LG-be, ezzel sem volt gond.

Természetesen az LG sem stock androidot pakol a gépeire, a rendszer egész korrekt, de mind a Nexus 7-hez, mind a Sony Z1-hez képest vannak szokatlan különbségek. Eddig minden olyan app szó nélkül települt, amit a Sony Z1-en is használtam, gond nélkül, normális tempóval indítja őket el.

Cyanogenmod tudtommal installálható rá, és hajlok is arra, hogy az este folyamán megtegyem.

Összességében elégedett vagyok, mint említettem, kompromisszumokat kellett kötnöm, de hamis lenne az állítani, hogy megkaphatom egy 80€-s készüléknél ugyanazt a minőséget, amit egy 360+€-s készüléknél tapasztaltam. Ajánlani viszont csak azoknak ajánlanám, akik csak a legvégső esetben akarnak mobillal fotózni, mert a kamera tényleg csapnivaló.

DIY Steampunk USB Stick – első próbálkozás 0

augusztus 17, 2014, Written by Martina Varsanyi

A Steampunk képi világa, és a sárgaréz kütyük folyamatosan jelen vannak a geek kultúrában, és most nem csak Nemo kapitány Nautilusára gondolok, de a közelmúlt olyan sikeres sorozataira is, mint a Sanctuary vagy a Warehouse 13.

 

Engem elsősorban azok a kütyük érdekelnek, amiket a mindennapi életben normálisan használhatóak, mint például az USB Stick, tablet-telefon-notebook modding és társai.

A legegyszerűbb dolog, ami minden különösebb felhajtás nélkül elkészíthető, az szerintem az USB stick. Persze egyszerű lesz mint a faék, és elképzelhető, hogy nem lesz olyan szép, mint amiket az ember a neten fellel.

Hozzávalók

  • 0.3mm vastag sárgaréz lemez (25x40xm) (Conrad)
  • 2.5×0.45 sárgaréz cső (Conrad)
  • fogaskerekek és csavarok bolhapiacról beszerzett felhúzós órából
  • ón, ónkrém (?)
  • forrasztó páka, fogók (satu), Dremel
  • USB Stick

A terv szerint az USB stick kap egy extra házat (ennek betolható csatlakozója van, ezt pillanatragasztóval megszüntetem) a sárgaréz lemezből. Ahol a forrasztás van, oda a csőből hajtogatok díszítést, hogy egy kicsit el tudjam titkolni a kezdeti bénázásmat.

Az anyagot szemmértékre vágtam, és egy hangyányit alul is méreteztem – eredetileg úgy gondoltam, hogy egymásra hajtom majd a lemezt – ebből viszont nem lett semmi. Szintén hajtogatni akartam az alját és a tetejét is, de ezt majd a második iterációban próbálom meg, amikor nem csak egy laposfogóm van, hanem kalapáccsal rendes éleket is tudok csinálni.

A legnehezebb a cső hajtogatása volt, semmilyen korrigálási lehetőség nincs, és minden nagyvonalúságot azonnal megbosszul, azaz törik.

Az ónkrém (Németországban Lötfett a neve) remek dolog, nagyon jól eldolgozza a forrasztáshoz használt ónt. Egy 450W-ra beállított forrasztó pákát használtam, de van gázzal működő forrasztó pákám is, remélem az egyenetlenségeket azzal el tudom dolgozni.

Egy Dremelre, vagy hasonló, modellezésnél használt multifunkciós gépre mindenképp szükség van, ha nem akarunk órákat tölteni a reszelő mellett, illetve a fogaskerekek rögzítéseinek megszüntetésében is hathatós segítség.

Az első eredménnyel nem vagyok elégedett, azon kívül hogy cirka 2-3 órát szöszmötöltem vele, de azért legalább egy ígéretes kezdetnek nevezhető.

Hosszú távon két dolgot kell gyakorolnom: egyrészt keresek pár youtube videót a rézforrasztás témában, másrészt ki akarom próbálni a gázzal működő forrasztót, hátha azzal szebb forrasztást lehet elkövetni.

PHP fejlesztéshez PHPStorm-ot mindenkinek 2

augusztus 14, 2014, Written by Martina Varsanyi

Megtaláltam az ideális PHP fejlesztő környezetet. Rettentő okos, jól használható, remekül testre szabható. Mindent tud, amit elvárunk tőle. És nem csak a mesében létezik.

PHPStorm IDE (forrás: JetBrains)

A JetBrains fejlesztette PHPStorm egy több hónapos tesztsorozat eredményeképpen került a listánk élére. A bemutató után a csapat egyöntetűen tette fel a kezét arra, hogy akár már holnaptól használná. Az egyetlen rossz hír az egészben az, hogy a PHPStorm pénzbe kerül. Ugyanakkor akadémiai oktatásban 80% engedményt, startupok 50%-ot, oktatási használatra, open source projektet számára ingyenes.

A kiválasztás

A kiválasztás folyamatában számos szempontot figyelembe vettünk, például azt, hogy jelenleg a projektjeinkben NetBeanst, Zend Studiot (Eclipse), Emacs-ot és Vim-et is használunk fejlesztésre. A kollégák meggyőzhetőségét nagyban elősegítette, ha az átállás a lehető legegyszerűbben történik, valamint ha minél több előnyt az új fejlesztő környezet oldalára tudunk állítani. Egyértelmű volt, hogy az Emacs és a Vim nem alternatíva azoknak, akik már “rendes” IDE-t használtak. A listába első körben bekerült több fejlesztő környezet is, mint pl. az Eclipse PHP pluginokkal, vagy az Aptana, de ezek elég gyorsan “kiszórodtak” a listán.

A projektet felépítése alapján a következő listát állítottuk fel:

Feature Weight PHPStorm NetBeans Zend Studio
PHP Editor 10 10 9 10
SVN 10 7 5 8
SFTP 10  9 7 8
Refactoring 9  10 3 5
SQL Editor  7 9 9
Zend debug  7 6 0 6
Unit test  6 10 9 7
JIRA  5 7 7* 7
XML Editor  5 8 7
Shell script editor  4 10 10 10
C++ editor  3 5 7 10
DocBook WYSIWYG  3 1*  7 7
File encoding settings / file  3 10 1 10

A legfontosabb feature-ök az igényeinket teljesen kielégítő editor felület volt. Ezeket szinte mindegyik eszköz azonos minőségben nyújtotta. A verziókövetés és a fejlesztő szerverre történő deployment (SFTP) ugyanígy fontos volt. Mivel egy 10 éves projektet örököltünk meg, annak minden bajával, ezért a “refactoring” támogatása szintén létszükség. A PHPStorm ebben kiemelkedően jól szerepelt, míg a NetBeans támogatása kvázi semmit se ért. Egy nagyon alap SQL Editor (quick and dirty, egyszerűbb sql selectek eredményének megjelenítése) már a “nice to have” kategóriába esett, de miért kelljen egy több száz megányi memóriát igénylő SQL Editort indítanom, ha megoldható az egész egy GUI-ból is. Mivel az egyik projektnél Zend Servert használunk, ezért természetes elvárás volt a Zend debugger támogatása is – ezt igazából egyik IDE sem oldotta meg jól, még a Zend Studio sem, ahol azért itt egy 10/10 elvárható lett volna. A unit test szinte mindenütt jól szerepelt, a JIRA viszont a NetBeans-nél egy rettentő rosszul kódolt pluginnel volt jelen – létezett, user szempontból jól használható volt, de a JIRA szervert üzemeltetők lekapcsoltatták, mert vagy 1000 szálat tartott folyamatosan nyitva. Az egyetlen szempont, aminél azt mondhatjuk, hogy a PHPStorm elvérzett a többi eszközzel szemben, az a DocBook integrált WYSIWYG felülete, ehhez ugyanis nem találtunk plugint.

Tesztelés

A tesztelést empirikus módon végeztük, azaz feltettük az adott eszközt, és elkezdtük használni. Ezzel ráadásul azt is megtudtuk, hogy az adott eszköz tanulási görbéje hogyan néz ki. Ketten teszteltük, míg én Eclipse IDE-t használtam az elmúlt 10 évben, addig a kolléga a NetBeans-es környezetből jött. Ebből adódóan más és más tanulási görbét valamint kényelmetlenségi listát állítottunk fel.

Számomra az egyik legnagyobb gondot a perspektívák eltűnése okozta. Még emlékszem, mennyire nehéz volt megszokni, hogy váltogatni kell a nézetek között, most ugyanennyire nehéz megszokni, hogy nem tudom annyira kényelmesen berendezni a felületemet, valamint hogy mindent egyszerre látok a képernyőn. A PHPStorm-ban egyetlen egy (közös) szerkesztő terület van. Ide nyílnak meg a PHP file-ok, és az SQL Script editor is.  Az Eclipse-nél “view területként” definiált rész jóval kevésbé testre szabható, mint az Eclipse-nél, illetve a drag-and-drop – bár működik, nem annyira egyértelmű. Mi több, nekem elsőre úgy tűnt, hogy nincs is rá lehetőség.

Bár az SVN beállítása és a hozzászokás sokkal macerásabb, mint amit az Eclipse-nél tapasztaltam, ha egyszer sikerült tisztességgel beállítani, akkor a manual merge feature annyival jobban lett megírva, mint bármelyik más IDE-nél, hogy feledteti az egyéb hiányosságokat.

Szintén macerás volt az automatikus upload (SFTP) beállítása, de amióta beállítottam, remekül működik anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni.

Onnantól kezdve, hogy ezt a két relatív macerás dolgot beállítottam, gyönyörűen muzsikált az egész felület.

Pozitívumok

Az előbb már említettem, hogy az SVN (manual) merge feature-je messze a legjobb mindazok közül, amit láttam. Mivel elég sokat mergelünk trunk és a branchok között, ez egy elég fontos érv volt a PHPStorm mellett.

A másik, hihetetlenül jól megoldott dolog az a refactoringot és az egész kód supportot érinti. PHP-ban ugye nincsenek tipizálások, de a PHPDoc-ból értelmezi a változó típusát, ha ott megadod, és az objektumoknál megfelelően lekezeli, hogy egy adott függvény létezik-e vagy sem. Persze ha az ember nem OOP-t használ, vagy ha egy változót legelső alkalommal “null” értékkel inicializál, akkor ott lehetnek bibik.

A kód analízis is remek, a “find usage” a kedvenc shortcode-om (Ctrl-G) lett a globál változók eltüntetéséért folytatott harcban. Sajnos nem teljesen tökéletes, de csak azért, mert az egész PHP include-ostól, require-edestül nem tökéletes.

A legfontosabb érvem a fejlesztő környezet használata mellett mégis az, hogy kvázi vakon, csak és kizárólag az IDE funkcióira hagyatkozva tudtam olyan komoly refactoringot (alkönyvtárak {namespace lenne, ha új PHP verziónk lenne…} bevezetése, spagetti kódból OOP-t, változók kidobálását illetve funkciók mögé történő elrejtését) eszközölni, hogy a feltöltés után szinte teljesen hibamentesen működött (volt egy két required_once hiba a sok egymásra hivatkozás miatt, amit meg kellett tisztességgel oldani).

Eredmény

Jelenleg a PHPStorm licencek beszerzése zajlik, én viszont egész biztos, hogy addig használom a teszt verziót, amíg meg nem kapom a végleges licencet. Az azonban biztos, ha valaha saját vállalkozás keretein belül kell(ene) PHP-ban kódolnom, az első dolgom az lenne, hogy megvegyem.

Chrome, te szarházi 4

augusztus 01, 2014, Written by Martina Varsanyi

Nekem ne mondja még egyszer senki se, hogy ha Firefox bezabál 1G memóriát 30 (40, 50) nyitott tabnál, hogy váltsak Chrome-ra, mert elküldöm… mondjuk erre az oldalra.

Az igaz, hogy a Chrome 9 tabnál “csak” cirka 850Mb memóriát zabál, és úgy tűnik, hogy minden lap 1-1 process (pontosabban több),  de ettől függetlenül úgy rántja magával a komplett gépemet, és teszi lehetetlenné, hogy *bármelyik* tab-ba belenézzek, hogy az már fáj. Azt már meg se merem kérdezni, hogy mi az istennyila használja még a 2.5Gb memóriát, ha a chrome-on kívül csak a rendszer és egy outlook fut éppenséggel. (Végignéztem a listát, nincs benne annyi process, ami be tudna zabálni összesen 1.3G memóriát.)

9 nyitott tabhoz 13 process...

9 nyitott tabhoz 13 process…

Tegyük még azt is hozzá, hogy amikor ő úgy dönt, hogy memóriát spórol azzal, hogy “eldobja” az oldal tartalmát (régóta nyitott, ámde nem aktív fülről beszélünk), akkor nem pakolja le egy offline cache-be, mint épeszű informatikus tenné, neeeem, teljesen eldobja a hóra, és helyette szép lassan lecupákolja az egészet az istenverte hálóról.

Az istenverte háló egyébként gyors, a hálózati vírusteszt miatt mondjuk osztjuk kettővel, vagy inkább hárommal a sebességet, de akkor se kell egy index.hu oldalnak percekig töltődnie.

Nem, nem és nem tudja senki elmagyarázni, hogy ez jó!

Azért próbáljátok meg…

Most pedig fogom, és arra használom a chrome-ot, hogy letöltsem a firefoxot. Mert elegem van.



↑ Top